Ha bármi kérdésed vagy információd van amit szeretnél megosztani velem, esetleg segítség kéne írj nyugodtan amien hamar csak tudok válaszolok: nixi.szjg@gmail.com

2012. augusztus 30., csütörtök

Facebook modul

Mint láthatjátok van facebook modulom amit nagyon nehezen de sikerült beraknom. Mostmár a facebookos és az itteni oldalam is kapcsolatban van egymással. Remélem tetszik. :)




II. SzJG találkozó!!!

Bizony ám! Nemsokára itt a második hivatalos találkozó, csaknem november 4. én természetesen a már jól megszokott helyen a PECSA-ban. Mindenkit nagyon szívesen látnak és reméljük hogy megint olyan sokan lesznek mint az elsőn....:D Ez tudom hogy nem teljesen az eredeti de én szerkesztettem be hogy jól olvasható legyen. (A szórólap teljes leírásáról és további közeli fotókról, valamint majd bővebb információkról nézzétek az oldalamon lévő Halloween buli mappát)...:))


2012. augusztus 28., kedd

[Cortez ]- Régóta vársz? - kérdezte mosolyogva, én meg vadul kalapáló szívvel bólintottam.
- Nyolcvanhatodik napja - suttogtam, rádöbbenve, hogy elmúlt éjfél, így akaratlanul is egy nappal nőtt a külön töltött idő.
- Úgy értem.... régóta állsz itt kint? - helyesbített mosolyogva.
- Jaa.Öööö.... - hebegtem zavartam. Aha. Tehát az érdekli, hogy régóta várok-e a házunk előtt, az éjszaka közepén. Én meg benyögtem a brutál romantikus " nyolcvanhat napja rád várok " választ. Áááá. De ciki. - Nem, nem vészes - legyintetem bénán.
Cortez nevetve bólintott egyet, aztán felém lépve megragadta a karomat, magához húzott és hosszasan megcsókolt. Velem pedig szokás szerint megfordult a világ. :)
.............................................
Fogalmam sincs, meddig állhattunk a kapuban, de gyanítom, hogy sokáig, mert egyszer csak apu kijött a házból.
- Gyerekek. Kettő óra lesz. Holnap majd folytatjátok.
- Jó egy perc - alkudoztam.
- Nem, most már menj be. Cortez is biztos fáradt.
- Nem vészes. Azt hiszem, harminckilenc órája keltem, a gépen egy percet nem aludtam... - számolgatott.
- Ó - kaptam a fejemhez. Elfelejtettem, hogy este indult a gépe, nyilván egész nap ébren volt, aztán átrepült egy óceánt, várt az átszállásra, megint repült, leszállt, hazament, és kocsival átjött hozzám. És annak is már több mint egy órája. Szegééééééény!
- Tényleg menj - mondtam, bár egyáltalán nem akartam.
- Hívlak, ha felkeltem- indult a kocsijához, aztán kivett a hátsó ülésről egy zacskót, és visszasétált vele.
- Ez mi? - vigyorogtam.
- Csak duty free - legyintett. - Nem tudtam mivel elütni az időt átszállásig. Jó éjt - hajolt hozzám, és egy gyors puszit nyomott a homlokomra ( apu előtt konszolidált a búcsúnk ).
- Köszönöm. És jó éjt. - szóltam utána.
Apuval együtt mentünk be a házba, és nem tehetek róla, de egyszerűen nem bírtam abbahagyni a vigyorgást.
- Annyira boldog vagyok - mondtam fáradtan, de mégis majd kicsattanva az örömtől. Apu mosolyogva nézett rám.
- Én is - bólintott. - Ezt nézd. Toblerone! - rángatta ki a zacskóból a csokit, amit egyébként már befele menet kiszúrt.
A lényeg, hogy mindketten jókedvűek voltunk. Én azért mert a barátom végre - valahára hazaért, és találkozhattunk. Apu pedig azért, mert a kezébe került egy zacskó reptéri édesség. No comment. :) 


45-46-47.oldal 
[Kinga]- Látszik hogy a nyáron nem volt időm felügyelni ezt a helyet. Disznóól. Ez például mi? - hajolt le a fotel mögé, és undorodva két újjal felemelt egy csokis papírt. - Pfuj, ebben még benne van a fele.
- Muti! - emelte fel a karját Andris. Kinga odadobta neki, mire a rocker belenézett a csomagolásba, aztán ráfújt kettőt ( fő a higénia ) és gond nélkül megette.
- Váááá, de undi - visongott Virág.
Robi akkor ért be a " friss" levegőről ( kint bagózott, természetesen ) és idegesen förmedt Andrisra.
- Mit eszel? 
- Talált csoki - vihogta teli szájjal.
- Nem hagytál? De mocsok vagy!
- Nyugi van nálam csoki - emeltem ki, a táskámból egy bontott csomag M&M's-t.
- Az nem kell - legyintette.
- Most komolyan. Az a baj, hogy nem koszos, romlott, és nem áll hetek óta a porban? - kérdeztem nevetve.
- Hát. Ja. - felelték egyszerre.

40.oldal.

2012. augusztus 27., hétfő

Amikor kiléptünk a napsütésbe, éppen Karcsi jött felénk totál elvörösödve.
- Mi a baj? - kérdeztem aggódva.
- Hú. Elküldtek - dadogta, és anélkül is tudtam , hogy elmesélte volna. Minden bizonnyal szétalázták.
- Na ebből elég - bólintott Kinga, és megindult a pad felé.
- Várj, nem küldhetjük el őket, ez egy szabad pad - siettem utána mert Kinga totál beőrült.
- Nem, az a mi helyünk. Végzősök vagyunk. Átülnek máshová. - fújtatott Kinga, mi meg Virággal futólépésben követtük.
Az öt lány úgy nézett ránk mintha csak szívességet tennének. Ezek tényleg kilencedikesek? Húúúúú.
- Egy-kettő,felállni - tapsolt kettőt Kinga, minden bevezetés nélkül.
- Mer' ? - kérdezte egy festett szőke hajú Barbie baba.
- Majd mindjárt elmagyarázom. Kitti indíts!
- Te nekem ne mond meg hogy mit csináljak.
- Nézd ezt már megbeszéltük. Minimális kommunikáció, egymástól messze. Így mindketten túléljük ezt a közös évet. Úgyhogy leszel szíves máshol fecsegni a barátnőiddel.
- Nem félek tőled - hunyorgott Kitti.
- Pedig jobban tennéd. Na, tűnés! - ragadta meg Kinga a húga karját és felrángatta a padról.
Családi konfliktus. Mi Virággal szerettünk volna kimaradni belőle, úgyhogy néma csendben figyeltük az eseményeket.
- Eressz már el. Nekünk ez a helyünk. Innen jól látjuk a pasikat - vigyorgott össze a barátnőivel Kitti. Kinga hitetlenkedve meredt rá.
- Pasikat? A pasikat? Na ne röhögtess már. A  te korodban maximum Justin Bieber háttérképe jelenti a pasit. - mondta könyörtelenül. Kitti nem ijedt meg, felállt Kingával szemben, aki bevetette az adu-ász "nővér " kártyát. - Apropó, anyu tudja, hogy ilyen göncben jöttél suliba? Mert, ha jól emlékszem reggel még más volt rajtad - nézett végig rajta Kinga kifejezéstelen arccal.
- Szemét - sziszegte Kitti, és feltápászkodott. A többi lány követte, és átcsörtettek az árkádok alá.
- Megáll az eszem. Taknyos tizennégy évesek - ült  fel a pad támlájára Kinga.

29-30.oldal
Az idil töprengős pillanatomat szokás szerint Kinga rontotta el aki megállt mellettem és unottan bámult az arcomba.
- Bútorasztalosnak készülsz? Vagy miért simogatod az asztallapot?
- Nem csak....Cortez...
- Mi van vele? - vonta fel a fél szemöldökét.
- Ez az ő helye.
- Na és, csak egy pad.
- Az ő padja.
- Renáta, az agyamra mész. Egész júniusban valami poshadt pólóról ábrándoztál, most meg padot simogatsz.
- Az nem poshadt póló,! Cortez Ramones felsője, amit itt hagyott nekem - kértem ki magamnak , mert ne becsmérelje a szent ereklyémet amivel kihúztam a nyarat.Már nincs Cortez illata, főleg, amióta kispárnahuzatként használom ( ez titok ) de akkor is ne pocskondiázza.
- Felőlem, - vonogatta a vállát. - De most szedd össze magad, és gyere le az udvarra terepszemlére.Cortez hazajön, addig szakadj el a padjától és a csöves pólótól....
- Hagyd már békén a pólót! - kértem dühösen.
- Na. Menjünk - indult kifelé határozottam és mivel útba esett fejbe verte Andrist a tenyerével.

28.oldal

Sorryyyyyy...

Sziasztok!

Sajnálom hogy mostanság nem írtam de tudjátok olvastam.......:))))))) És igen 3 nap alatt kiolvastam, szörnyű, tudom, most mihez kezdjek majd? Nah az első fontos dolog amit mondani szeretnék mondani hogy a nyertesek ugye azok voltak akik a kinga zsolti párosra szavaztak, mint kiderült. A másik pedig láttam sokan szavaztatok és hogy nagyon vártátok a dedikálás napját, pont mint én. Nos van itt még valami, egy idézetek címszó alatt lessz megtalálható a 7. részből részek amiket én gyűjtöttem ki hogy könnyebb legyen majd legközelebb megtalálni. Hát ennyi lett volna a modnani valóm. :D

2012. augusztus 12., vasárnap

10 nap.....

Már csak tíz nap választ el minket az szjg 7-ttől én már annyira várom és ti?