Az egyik kedvencem.....:DDDDDD

(…) 
– Programom van valakivel – mondta mosolyogva. 
(…) 
– Ismerem? 
– Igen. 
– Lány? – kérdeztem félve, összehúzott szemmel, előre rettegve a választól. 
– Lány – bólogatott. 
– Oké. Jó szórakozást. – Az összes okos magazin azt írja, ilyenkor kezeljük lazán a helyzetet, és ne mutassuk ki, hogy éppen összetörtünk. Ahha. Könnyű azt mondani. 
– Kösz, meglesz – mondta. 
(…) 
– Hát, akkor klassz délutánt. Érezzétek jól magatokat. Meg ilyesmi – motyogtam, és indultam befelé. Cortez elkapta a kezem, és visszahúzott. 
– Féltékeny vagy? – kérdezte elfojtott mosollyal. 
– Nem – vágtam rá kapásból. – Kéne? – kérdeztem vissza némi töprengés után. 
– Lehet. Szép. Okos. És nagyon szeretek vele lenni… 
– Ez nagyszerű – mondtam elkerekedett szemmel, és úgy éreztem, végem van, mindjárt elbőgöm magam. 
– Segítek neki angolból, mert iszonyat béna – tette hozzá, mire hitetlenül a szemébe néztem, és a tenyerembe temetve az arcom, megkönnyebbülten elröhögtem magam 
– Szerinted ez vicces volt? 
(…) 
– Oké, elég lesz – lapoztam idegesen a könyvemben. – Ez nem fair – néztem fel. – Most tök nevetségesen érzem magam… Elvégre féltékeny voltam magamra – tűnődtem, Cortez meg a fejét fogva felröhögött. Haha. Szörnyen vicces.